a
   
 
utazások
klettersteig
turak
fotóalbum
magamról
fórum
linkek
 
   
 
Bevezetés  1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  

Jakarta
Egy nagyon régi tartozásomat róttam le végre Jakarta megtekintésével, és felemás élményekkel gazdagodtam.Hihetetlen, hogy egy viszonylag szegény ország (Indonézia) fővárosa ennyire "gazdagon" tud és tudott építkezni és felépíteni egy ilyen óriási és egyáltalán nem "világvégi" metropolist. Jó-jó, a külvárosok nyomor, vagy inkább szegény negyedei lényegesen elmaradottabbnak tűnnek, mint itthon bármi is, de Jakarta központi része (és ez jónéhány budapestnyi terület) lényegesen fejlettebbnek tűnik szintén, mint itthon bármi is. Egy órát simán lehet taxizni a városban úgy, hogy közben halvány lövésünk sincs, hogy hol járunk. Felhőkarcolók, csillogó hotelek, parkok, óriási autóforgalom és egy óra múlva még mindig ugyanez...Túl nagy a kontraszt a vidéki és a fővárosi Indonézia között - sajnos...

Szumátra
Szumátra....ennél egzotikusabban kevés dolog csenghet, ha az ember lehúnyja a szemét, és utazni indul a képzelete szárnyán. Én is ezerszer jártam gondolatban Szumátra esőerdeiben és fantáziáltam sok mindenről.
Néhány évvel ezelőtt is még különféle felkelésekről, fegyveres konfliktusokról jöttek hírek, esetleg földrengésről, vagy vulkánkitörésről. Fiatalabb koromban félelmetes és veszélyes helynek gondoltam Szumátrát, de ma már tudom,  hogy semmiképpen sem félelmetes, legfeljebb veszélyes lehet időnként a kőzetlemez-mozgások állandó vulkanikus utóhatásai miatt. De ez a veszély oly kiszámíthatatlan és ritka, hogy ezzel épeszű ember nem tud törődni, ha lehetősége adódik eljutni Indonézia-e lenyűgöző szigetére.
Mit is lehet tudni Szumátráról? Földünk hatodik legnagyobb szigete, hazánknál több mint négyszer nagyobb, lakossága mintegy 40 millió. Nyugati szegélyén végig vulkánok sorakoznak, ezek közül a legmagasabb, a ma is aktív Kerinci, a maga 3805 méterével. A sziget élővilága páratlan. Borneo mellett az orángutánok utolsó menedéke, bár a borneói és a szumátrai orángutánok különböznek némiképp egymástól. De él tigris és elefánt is, a ma már szerencsére szigorúen védett nemzeti parkokban, de a tigris olyan ritka sajnos, hogy csak a legszerencsésebbek pillanthatják meg őket, akárcsak a szumátrai orrszarvút, amelynek mára már csak mintegy 200 egyede bujkál szigorú védelem alatt az orrvadászok elől.
Én Padangban léptem Szumátra földjére, ahol rögtön a rengeteg összedőlt épület szúrt szemet, amik a legutolsó földrengésnek estek áldozatul, és a különös tetőszerkezetű házak, amik kizárólag Padang környékére és Nyugat-Szumátrára jellemzők. Innen a Kerinci-vulkán felé vettem az irányt, ami viszonylagos közelsége ellenére sem közelíthető meg sem gyorsan, sem egyszerűen. Az utak általában jók, ahol jók. És rosszak ahol rosszak...:)
Durva saccolással minimum ötszáz méterenként szükséges nullára lassítani bármilyen járművel is haladunk, gödröknek, árkoknak, útjavításoknak, sárfoltoknak köszönhetően. Így hát a Padang-Kersik Tuo közötti alig 200 km, bő 7 órás bumlizással tehető meg. Ennek ellenére, ha világosban érünk oda, és nincs felhőben a hegy, a látványa bőségesen kárpótol bennünket a keserves, (bár csodaszép) utazásért.
Kersik Tuo egy porfészek - legyünk őszinték, de a magaslati klímának köszönhető teaültetvények meghitt hangulatba varázsolják a vidéket, nem beszélve a hegyekről, amik a távolban emelkednek. Éjszakázásra nem sok lehetőségünk van, talán két Home Stay akad, ahol találunk szállást, az egyik nyitva van (ahol aludtam), a másik nem biztos.
A Gunung ( Mount) Kerinci-re és egyéb túrákra, felfedező utakra a nemzeti parkba innen indulhatunk.
Nyugat-Szumátráról az északi régióba, ott is Szumátra legnagyobb városába, Medanba terveztem az eljutást, de ez nem volt olyan egyszerű dolog, mint ahogy elképzeltem. Miután visszaevickéltem Padangba, gondoltam valami belső repülőjárattal könnyedén eljutok Medanba, de befürödtem, bevallom hősiesen. Végül nem kis pótköltséggel és időveszteséggel sikerült Medanba érnem, ahonnan néhány órás buszozásnyi távolságra Bukit Lawang (Hegyek Kapuja) határában, a hegyek lábánál végeláthatatlan esőerdők kezdődnek. Ez a Gunung Leuser Nemzeti Park, az orángutánok rezervátuma.
Bukit Lawang egy hangulatos hely. Kristáytiszta zubogó folyó tör elő itt a hegyek közül, ennek partján húzódik a falu, és találunk itt egy-két kisebb vendégházat, egy olcsó hotelt és drágább bungallókat is. És persze a Nemzeti Park fogadóépületét. Innen lehet akár két-három órás, akár két-három napos trekkingekre indulni a dzsungelbe, ahol jó eséllyel láthatunk orángutánokat és más különböző majomféléket, madarakat.
Bukit Lawang megér egy misét. Különleges hely...

 

 

 
   
 
© 2009 by HoTaRo      copyright      sitemap      website made by textor